2010. július 8. és 17. között 10 napot töltöttünk Szanticskán. Vonattal utaztunk Miskolcig, onnan busszal mentünk tovább Szanticskára. Ebéddel (rántott leves, pásztortarhonya) vártak minket, majd nekiálltunk kézműveskedni. Öntöttünk gyertyát, fáklyát készítettünk és viaszbatikolással díszítettünk sapkát. Pista bácsi elmesélte nekünk a falu történetét. Vacsora (grízes tészta) után Anita néni végigvezetett minket a falun. Este őrangyaloztunk, nagyon kis sikerrel. Volt tábortűz, aminek végén legtöbben a fáklyájukat is elégették.

     Pénteken délelőtt billogoztunk, és néhányan biobrikettet készítettek (szaga és állaga miatt nem volt nagyon népszerű. Az ebéddel (csontleves, rizses hús) nem laktunk jól, ezért egy kis kiegészítést ettünk, amihez nem volt könnyű hozzájutni: volt, akiknek késsel-villával, volt akiknek kéz nélkül kellett islert illetve goffrit ennie. Párosával, bekötött szemmel egymást etették ugyanezekkel. Miután így jól laktunk és jót nevettünk, elmentünk a magas-hegyi kilátóba. Ott volt egy kis szél is, ami jól esett a hőségben. Visszafelé (az ál és valódi allergiások kivételével) virágot szedtünk, amiből az ügyes kezűek virágszőnyeget szőttek. (Vacsora: lencsefőzelék, sült virsli.)

     Szombaton délelőtt korongoztunk. A Lászlóffyk és Pisti kipróbálták lábhajtással is, több-kevesebb sikerrel. Ebéd (paradicsomleves, krumpli, fasírt, savanyúság) után pihentünk, délután Ninivéztünk és Adj, király, katonát játszottunk. A nasinkat ma fagyis autóból oldottuk meg. Vacsorára milánói volt, úgyhogy ezen napon finom és bőséges ételünk volt (a többivel ellentétben). Este 7 témakör – 5-5 kérdés vetélkedő volt. Az őrangyalozás is egyre jobban ment, már a többség felismerte, ki gondoskodott róla.

     Vasárnap délelőtt megtanultunk métázni. Ebéd (krumplileves, tészta, pörkölt, savanyú, meggybefőtt) után csendespihenő volt. Mire megszerveztük, ki menjen Zsófiért, már meg is érkezett autóval. Ez után ügyességi vetélkedők voltak: gúzsdobálás, nemezlabda-hajítás gúzsba, vesszőtölcsérbe, fenyőággal nemezlabda-söprés szlalomban, fejen vinni gúzst. Kipróbáltuk az András féle métát is, amire egyesek (értsd: Eszter) nagyon rákattantak. Vacsora után (mákos vagy lekváros tészta) fő program a VB-döntő volt.

     Hétfőn egésznapos kirándulásra mentünk külön busszal Aggtelekre. Egy nagyon hangulatos játszótér fogadott minket. Az előző napi fáradság hatására néhány elaludtak: fűben vagy a mászóka tetején. Ezután bementünk hűsölni a cseppkőbarlangba. Helyben ebédeltünk a Baradla-étteremben (csontleves, rántott sajt), majd a Vörös-tónál számháborúztunk.

     Kedden délelőtt és délután is szőttünk (ami aztán a tábor végéig meg-megjelent a programok között, alatt). Volt szalagszövés szádfán, illetve kereten. Ebéd (ami minden ijesztgetés ellenére nem zsíros kenyér, hanem lebbencsleves és némi paradicsomos húsgombóc volt) után dinnyéztünk. Délután a viharka előtt, alatt, közben, után csülköztünk, amit beárnyékolt, hogy Dávid a „hintával” bezuhant az árokba, és eléggé megütötte magát. Estére túrós tésztát ettünk.

     Szerdán újra egésznapos kirándulásra mentünk, most Sárospatakra. Megnéztük a Rákóczi-várat, idegenvezetéssel a Vörös-tornyot. Megebédeltünk az V. András étteremben (csontleves, rántott hús, rizs, csalamádé), ahol születésnapoztunk is két tortával. Aznap volt Julcsi szülinapja, Stella névnapja, és előre köszöntöttük a pénteken születésnapját ünneplő Julit és Villőt. Ebéd után a társaság nagy része elment a panoptikumba, ahol középkori kínzóeszközöket láttunk, a kisebbik fele pedig shoppingolt. Este a vacsora (krumplis tészta) után 6 témakör – 5-5 kérdés vetélkedő volt. Megérkezett Saci és Gyula bácsi, akiket bevettünk az őrangyalozásba, ami már profin működött.

     Csütörtökön délelőtt kovácsoltunk. Betűk, halacskák (nekem nem ? ) készültek. Ebédre tarhonyaleves, babfőzelék, csibefalat volt, amivel jól laktunk, így csak nagy küzködéssel csúszott le a dinnye. Délután próbáltunk a másnapi előadásokra, közben néhányan twistereztek. Új játékunk a Legyen az a… volt. Ezután főképpen Blanka kérésére újra Adj, király, katonát-ot játszottunk, amiben ő le is sérült. Ma vegyes: ügyességi és szellemi vetélkedő volt. Kellett fatalpon járni, puzzle-t kirakni, halacskákat keresni. Este activity vetélkedő volt.

     Pénteken délelőtt készülődés, jelmezkészítés volt. Közben Gyula bácsi elvitte Szikszóra Blankát, szerencsére nem tört el a karja, de kapott egy szép gipszet, amit mi még este tovább díszítettünk. Ebéd (zöldségleves, pörkölt, tészta) után egyből az előadások voltak: népmeséket kellett dramatizálni. Az első az Angyalbárányok volt, ami témájában nagyon jól illett hittantáborunkhoz. A zsörtölődő feleségekről szóló meséhez nagyon szép jelmezek készültek. A buta feleségekről szólóhoz igazán hosszú szövegeket kellett megtanulni. Pisti és Zsolti pedig egy már esti meseként elhangzott mesét dolgozott fel úgy, hogy újra élményt jelentett meghallgatni. Mindegyik csapat nagyon becsületesen felkészült, komolyan vették a feladatot, látszott, hogy napok óta készültek, nem az utolsó pillanatban csaptak össze valamit. A jelenetük után Gyula bácsi elvitte haza Stellát és Dávidot. Délután megtanultunk hürézni és botos kidobót játszottunk. Este csak egy rövid igaz-hamis vetélkedő volt. Vacsora (paprikás krumpli) után tábortűz volt...

     Szombaton délelőtt pakolás után szokásos táborzáró programjaink voltak: elmondtuk véleményünket a táborról. (Volt, aki örült, hogy kevés túra volt, volt, aki hiányolta. A számháborút többen kevesellték, miként az ételt is. De általában pozitív vélemények hangzottak el, kiemelve a kézműves foglalkozásokat, népi játékokat, kirándulásokat, vetélkedőket.) Egyénileg is leírtuk mindenkiről a véleményünket. Végül a hét során összegyűjtött halakért kaptak a résztvevők oklevelet. Idén legtöbbet Juli és Péter gyűjtött. Orsi mindenkinek kedveskedett egy gyöngyből fűzött halacskával. Ebédre bablevest és buktát kaptunk. Utóbbiból még az útra is tudtunk vinni. Miskolcig most is külön busszal mentünk Miskolcig. Ott még egy utolsót őrangyaloztunk (innen Sacit és Tomit elvitték szülei egyenesen a Mátrába), fagyiztunk, énekeltünk, majd vonatra szálltunk (2., 1. majd 2. osztályra), és kártyázással, játékkal töltöttük az utolsó közös óráinkat. A Keletiben aztán nagy ölelkezésekkel búcsúztunk el egymástól...